2013. február 12., kedd

Sokadik első...

Íme, elérkezett az idő egy új blog megszületéséhez.
Szellemi anyja még mindig én valék, de innen-onnan ezért kellettek a fenékbe billentések.
Nos, köszönet minden lábnak, amely ebben segítségemre sietett, valamint az összes kéznek, agynak, léleknek és gondolatnak ugyanezért a nemes cselekedetért!:)

Nem is szaporítanám a szót, egyelőre a régi képekkel kezdem, aztán szépen libasorban jönnek majd az újak is.
Saját kis mesefoszlányaim is dörömbölnek-dorombolnak bennem, hamarosan ők is várhatóak lesznek. 

Akkor szabaduljon el a kép-zelet. Üljünk egy kicsit mesefelhőkre, és huss.....

Kezdem néhány régi klasszikus kedvencemmel:

Egérinvázió:
 Több egér, mint kolbász mottóra
 


Világjárók:
A tipikus elmaradhatatlan hozzávalókkal, úgy mint, 
-1 db plüssnyúl (zöld lábakkal)
-1 db másik plüssnyúl (rózsaszín orcával megfejelve)
-1 db plüssmedve (lehetőség szerint Barnabás keresztnévvel megáldva)
-1 db plüsskenguru(szerű) állatka
-1 db kalitka
-további zsebállatkák



És ha már úton vagyunk, merjünk nagyot álmodni!
Legalább egy tevényit.:)

 







Tovább is van, mondjam még?
A kérdés költői volt, azaz rajzolói:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése